Azt hiszem, rég nem volt már ilyen jó napom, mint amilyennek a mai ígérkezik. kipihenten ébredtem, hét ágra süt a nap, délután találkozom Hellel és megyünk hepajkodni 4 osztálytársunkkal. Ráadásul végre sikerült befejeznem egy 464 oldalas könyvet. László Erika írta és Félelmetes fenevadak a címe. Számomra nagyon tanulságos volt.A könyv tulajdonképpen egy létező fórum, ahová depressziósok és pánikbetegek írnak és próbálnak a betegségük gyökere után kutatni, megosztják egymással a tapasztalataikat, őszinte megértésre találnak egymás között. Nagyon izgalmas és egyben ijesztő is volt belecsöppenni a világukba a könyv által. hihetetlen, ahogy a betegség miatt egész nap szoronganak és hogyan befolyásolja az az életüket óráról órára, percről percre. Egy komment nagyon megragadott engem is, ami talán az egésznek lehet a kulcsa. Aki írta, már nem emlékszem a nevére. (Egyébként meglepődtem, mennyien küzdenek ilyen bajokkal.) Azt mondta, volt egyszer egy előadáson. A professzor azzal kezdte, hogy fogott egy befőttesüveget és telerakta vagy kövekkel. Megkérdezte az ott lévőket szerintük tele van-e az üveg. Azt válaszolták igen. Azután apró kavicsokkal töltötte meg a nagyobb kövek által hagyott réseket. Újból megkérdezte tele van-e az üveg. ismét igen volt a válaszuk. Harmadszorra homokot öntött az üvegbe. Az betöltötte azokat a réseket is, akit a kis kavicsok sem tudtak. Azt mondta a professzor a nagy kövek jelentik a családunkat, a barátainkat és a párunkat. A kisebb kavicsok a munkát, lakást autót. A homok pedig a sok apróságot. Ha csak nagy kövek vannak az üvegben, akkor is lehetünk teljesek. Nem szabad hagyni, hogy az üveget megtöltse teljesen a homok, mert akkor nem marad hely a nagy köveknek. Szerintem ez nagyon jó modellként szolgál. Az emberek valóban mindig az apróságokon rágódnak. közben telítődik homokkal az a bizonyos üveg. A nagy köveknek pedig valóban nem marad hely. Ez a könyv úgy érzem, nagyban befolyásolta az életszemléletemet. Azonkívül azt hiszem, ha a környezetemben valaki valamelyik betegséggel küszködne, már tudnám mi játszódik le benne. habár teljesen nem tudnám, mert ezt csak akkor lehet tudni , ha én is részese vagyok. legalább már tudnám, hogyan viszonyuljak ahhoz az emberhez, és mire lenne szüksége.
Szóval, egy kicsit megint megvilágosodtam. Szép hétvégét mindenkinek!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése